Lillával beszélgetek a versenyzői múltjáról, és arról, hogy miként is fertőződött meg a benzingőzzel.
Horn Lilla: Ez az egész történet 2019-ben kezdődött. Akkor láttam először a Niki Lauda életéről szóló filmet, és tulajdonképpen ez indított el bennem valamit, amiről akkor még fogalmam sem volt, hogy micsoda. Ezután keresgettem, hogy létezik-e Forma 1-es verseny Magyarországon, és nagyon hamar rá is bukkantam, hogy abban az évben lesz is majd nyáron. Így 2019-ben kilátogattunk a Forma 1-re a szüleimmel, ugyan nem a versenynapra, hanem az edzésre és az időmérőre, de azonnal megfertőzött a benzingőz. Emlékszem, hogy pénteken verő-fényes napsütésben ültünk a dombon és néztük az autókat, majd szombaton szakadó esőben. Mivel eléggé átáztunk, anyuék kérdezték, hogy nem megyünk-e haza, de én hevesen tiltakoztam. Mondtam is, hogy: „Ameddig autók mennek a pályán, én egy lépést sem megyek innen!”. Ezután, de még ebben az évben elmentünk Komáromba, az akkor még nyitva lévő teremgokartpályára. Bár elsőre nyilván nem mentem pályacsúcsot, de nem mentem ügyetlenül, és talán mondanom sem kell, hogy ott szerettem bele csak igazán.

2021-ben és a következő évben is bajnok voltál a bérgokart kategóriában. Ehhez gratulálok. Mit is lehet tudni erről a kategóriáról?
- 2021-ben és 2022-ben is bajnoki címmel zártam az Országos Amatőr Gokart Bajnokságon. Ahogyan a neve is tükrözi, a versenyzők nem saját gokartokkal mennek, hanem a bajnokság gépeivel.
A kategóriák alsó súlyhatárok szerint vannak meghatározva. Ezek a súlyok, a versenyző felszereléssel együtt adott súlyát jelentik – a gokart nem számít bele. A junior kategória alsó súlyhatára, amikor én 21’-ben ebben versenyeztem és ebben bajnok lettem, 45kg volt az. Az 1.-es kategória már 60kg alsó súlyhatárral rendelkezett, itt versenyeztem én is, és lettem bajnok 22’-ben.

Mivel másabb, mint egy versenygokart?
- A bajnokság gépei, 270 ccm-es Honda motoros Sodi gokartok. Végsebességük 60km/h-ra van leszabályozva. A gokartokon a leglátványosabb különbség a versenygépekhez képest, hogy a gokartnak fedettek a kerekei. Egy műanyag burkolattal vannak lefedve, továbbá, hogy a váz is minden féle műanyag borítással rendelkezik. Emiatt sokkal tömzsibbnek néznek ki, mint a versenygokartok. A versenypályák, ahol a bérgokartok mennek, általában sokkal kisebbek, mint a versenygokartokra tervezett pályák.

Más versenyzési stílust kíván-e a vezetése?
- Igen, teljesen máshogyan kell vezetni őket. A versenygokartok sokkal finomabb mozgást, pedál- és kormánykezelést igényelnek, verseny közben pedig nagyon tudatosnak kell lenni, mert a kerék szabadon van, így könnyen lehet belőle baleset, ha valaki túl vakmerő. A bérgokart pályák eleve kisebbek, szűkebbek a kanyarok, és mivel nehezebbek, emiatt sokkal erőteljesebb és hirtelenebb kormánymozdulatokat, és pedálkezelést kívánnak olykor. A gokartok nehezebbek és nyilván valamennyi késésük is van, amikor a gázra lépünk. Nagyon kell, figyelünk a féktávokra, hogy minél kevesebb időt veszítsünk, mert sok időbe telhet, mire a gép újból felgyorsul. A gép kerekei körül van egy védő műanyag keret, a versenyzők többször összeérhetnek bármilyen sérülés nélkül, emiatt bátrabban lehet bepróbálkozni egy-egy előzéssel, persze a szabályosság határain belül - szerintem.

Miért is bérgokart miért nem elsőre versenygokart?
- Ennek különösebb oka nem volt. Amikor belecsöppentünk ebbe az egészbe, nem is tudtuk, hogy mi az, hogy versenygokart. A komáromi bérgokartpályán kezdtem, és ott is egy bérgokart edzőt ajánlottak, így arra vezetett az út. Kipróbálásnak a bérgokart volt a legelérhetőbb, hiszen nem kellett hozzá különösebb felszerelés, elég volt kezdésnek egy sisak. Igazából, amikor elkezdtem a gokartozást, akkor a bérgokartpálya volt a legközelebb, legegyszerűbben elérhető, és utólag úgy érzem, hogy az alapokat és néhány turpisságot nagyon is jól megtanított.

2022-ben az FIA Motorsport Games-en találkoztunk Franciaországban. Marseille-ben a Circuit Paul Ricard versenypálya területén versenyeztél Gokartszlalom kategóriában. Miként is sikerült ez, hogy érezted magad abban a környezetben?
- Amit nagyon fontosnak tartok megjegyezni, hogy nagyon büszke vagyok magunkra. Ezt úgy értem, hogy Ádámra, a csapattársamra és magamra, mert nem volt ilyen Magyarországon, hogy „gokartszlalom”. A kimenetel előtt kétszer volt lehetőségünk gyakorolni a Drivingcamp-ben egyszer az ottani gépekkel, egyszer pedig az E-Kart-Ring elektromos gokartjaival. Ezekért mai napig hálás vagyok, hiszen rengeteget hozzátett a franciaországi szerepléshez. A 21 nemzetből 6. helyet értük el, bár ott abban a pillanatban az egyik szemem sírt, a másik nevetett. Csalódott voltam, hiszen minden megtettünk és tudjuk, hogy a bójahibák döntöttek. A világbajnok németek ellen kaptunk ki, de nem mellesleg egy nemzetközi versenyen értünk el egy meseszerű 6. helyet. Összességében leírhatatlan élményeket élhettem át azokban a napokban, és nagyon jól éreztem ott magam.
A Magyar Csapatra pedig mindenki büszke lehet, mert minden versenyző, edző, családtag, fotós, szerelő és mindenki kitett magáért, és igyekezett minden tőle telhetőt megtenni, így csodálatos eredmények születtek. Én nagyon köszönöm, annak a sok embernek, akik miatt ez az egész megvalósulhatott, akik segítettek, támogattak minket.

Idén már egy Suzuki Swift-tel láthattunk csapatni téged. Átnyergeltél a kasznis autók közzé, és már nem is fogsz gokartozni?
- Az idén már több versenyben is mentem autóval, csapatban és egyénileg egyaránt.
Apukám vett egy Suzukit, és hát egy új szerelem szövődött az autósporttal, amikor először vezettem.
Nem titok, hogy csupán tavasszal kezdtem igazán beletanulni abba, hogy hogyan is kell egy autóval egyáltalán elindulni, de ez a nyár végére egész jó lett. Ekkor versenyeztem először a kis kék Suzukinkkal egy SST szlalomversenyen az Euroringen. Akkor még csak a női kategóriában mentem és apukám végig mellettem ült. Az első versenyemen 4. helyet értem el, de azóta egy versenyt sem fejeztem be dobogó nélkül: nőiben és szériában is III. helyezett voltam. Szintén ezen a pályán próbálhattam ki magam két 4 órás csapatversenyen, a Rácz Team csapat Suzukijával, ahol végül a bajnokságban a III. helyen végeztünk.
Ezek a versenyek új motivációt adtak, új kihívásokat, újabb tanulni valókat. Rengeteget kell még ezekben tapasztalnom, de nagyon úgy tűnik, hogy van miért csinálnom.
Szeretnék többet autóval versenyezni a jövőben, de a gokart sem fog valószínűleg teljesen eltűnni az életemből, de nagyon valószínű, hogy a kis Suzuki átveszi a főszerepet.

November elején, Kalocsán találkoztam veled az FRT.HU Kupán. Ott csodás kategóriagyőzelmet értél el. Ennyire élvezted a versenyt, ennyire együtt tudtál élni a kocsival?
- Köszönöm! A versenyeket mindig nagyon élvezem, és mindig vannak új kihívások, de az egy különösen jó hétvége volt! A pálya folyamatosan száradt, így gyorsan kellett alkalmazkodni.
A verseny közben nem szoktam mások idejét nézni, csak a sajátomat figyelem, illetve azt is apukámtól szoktam kérdezni. Csak arra koncentrálok, hogy a saját időmön javítani tudjak.
Van egy szokásom, ez elsőre furcsának tűnhet, de meg szoktam beszélni a kisautóval, hogy milyen eredményekre kellene hajtanunk, és mindig megdicsérem! Úgy gondolom, hogy neki is van lelke. Ezt a megbeszélést úgy kell érteni, hogy a kör előtt a gumimelegítőben beszélem meg vele, hogy mondjuk ebben a kategóriában a cél a dobogó, bennünk van, ügyes vagy és megtudjuk csinálni. Ez a novemberi FRT.HU versenyen sem volt másképpen. Eddig abban a kategóriában épp, hogy lemaradtam a dobogóról, pár tizeddel, de megbeszéltem az autóval, hogy ma igenis odalépünk a dobogóra! És meg is lett végül, egy fantasztikus, 1300 ccm kategória 1. hely. Azt gondolom, hogy nagyon sokat számít, hogy nagyon szeretem az autót, és ezt szerintem ő is érzi.
A három FRT versenyen – melyen indultam - a kategória I. helye mellett szereztem 2 női III. helyet és egy női I. helyet is.

Amire szintén nagyon büszke vagyok, hogy idén az Országos Szlalom Bajnokság záró futamán, a 100. autószlalom.hu versenyen sikerült meglepnem a mezőnyt és a szervezőket is, mert a széria S2 kategóriában II. lettem.

De egyértelműen, hogy nem lehetnének ilyen hétvégéink, ha apukám nem lenne, hiszen ő az, aki mindig mindent megtesz, hogy az autó tökéletes állapotban lehessen, bíztat, próbál tanácsot adni és ezt nagyon köszönöm neki!

Legközelebb hol láthatunk idén téged?
- Legközelebb 11.26.-án az M-Ringen, ez a biztos, a többi pedig kiderül. Szeretnék lehetőség szerint minél több versenyen részt venni, indulni a téli szlalom kupákon, de majd meglátjuk, hogy konkrétan melyikre lesz lehetőségem. ui. Friss hír: Lilla ma 26-án harmadik lett az 1400-as kategóriában.

A 2024-es versenyzői terveidről hallhatunk tőled információt?
- Természetesen! 2024-ben szeretnék az Országos Szlalom Bajnokságon indulni a kis Suzukimmal, emellett pedig az SST euroringi versenyeken, és ha belefér, az FRT.HU versenyein is. Kicsit messzebbre tekintve pedig, egyik legnagyobb álmom és célom, hogy egyszer a gyorsasági szakágban mutathassam meg majd magam.

Partnerek, támogatók, szponzorok, hirdetők:
- Jelenleg csak a szüleim szponzorálnak. Persze hatalmas pluszt jelentene, ha volnának támogatóim, akik segítenek a céljaim megvalósításában.

Fotók: Horn Lilla magán archívum.

- Hajósi Miklós -